Linguize

Mőlt pénteken egészen furcsa nyelvészeti élményben volt részem. Rájöttem, hogy mennyire tökéletlen két nyelv (az angol és a magyar, de nyilván bármelyik kettőről beszélhetnék) “közös metszete”, már ha lehet ilyenről beszélni.

Sokan ismerhetitek a hamis barát jelenséget (false friend), aminek a lényege az, hogy két nyelvben fellelhető hasonló hangalakú szavak egészen mást is jelenthetnek. Leghétköznapibb példa erre a magyar és az angol viszonylatában a college és a kollégium, ahol a college nem azt jelenti, hogy kollégium, hanem azt, hogy főiskola. A másik példa meg mondjuk a novel-novella páros, ahol ugye a novel jelentése “regény” (300 oldal) és nem az, hogy novella (egyperces).

Ami viszont mostanában foglalkoztat, az egy másik tökéletlenség, az -ize (-ise) végű igék lenyomata a két nyelvben. Ugye kezdjük egy olyannal, ami nálunk is, meg náluk is megvan, és ugyanazt jelenti: socialize – szocializálódik, privatize – privatizál, sterilize – sterilizál. Eddig rendben is volnánk. Ugyanakkor van olyan is, hogy pasteurize, organize, finalize, ahol megértjük ugyan azt, hogy pasztőrizál, de az nálunk helyesen pasztőröz. Az organizált is megértjük (hasonlóképpen a finalizált is), de az nálunk szervez, illetve véglegesít. Csak a sznobok szoktak organizálni (meg megorganizálni), meg finalizálni, meg vindikálni. Meg stipulálni. (Jó, elismerem, bizonyos esetekben van létjogosultsága ezeknek az alakoknak, pl. ha valaki cinizál (tessék, ittvan mégegy)). Van még egy érdekesség, a revise, ami magyarul nem revizál lett, hanem revideál (a vidi latin igéből más szót képeztünk), illetve van egy főnevünk, a revízió, revizionál nincsen, nem létezik, nem egzisztál (és akkor most elindulhatnék az existence – egzisztencia false friend-ségi vonalán is.).

Tovább is van, mondjam még? Az advertize és a merchandize igéknek nincs elfogadott magyar megfelelőjük (advertizál, és merkantizál, merkandizál, ugyan!!!), sőt a merchandize fogalmilag hiányzik a szótárunkból. Hasonló a helyzet a priorize igével, amely a googlefight szerint csúnyán alulmarad a prioritize-zal szemben. Nálunk viszont a prioritizál nem is létezik, nevetséges, nonszensz, és minden egyéb rossz, ami egy szóval megtörténhet. A priorizál ezzel szemben létezik, de még mindig nem szép. Az ultimate (mely szó bizonyos esetekben akár false friend is lehet, hiszen itt sem azt jelenti, hogy ultimátum) megoldás a rangsorol, fontosság szerint rangsorol, fontossági sorrendbe állít lenne nálam.

És persze van egy kevés olyan -izál végű magyar szó is, amely nem feltélenül létezik angolul. Ilyen például az ideologizál (ideologize – erre a google pusztán alig tízezer találatot ad), és a teoretizál (theoretize) vagy az általam előbb használt, még nem is nagyon létező cinizál (cinize). (Zárójeles megjegyzés: igaziból nem tudom, van-e különbség a teorizál és a teoretizál ige között, lehet, hogy ezutóbbinak nincs is igazi létalapja?)

Mindezek pedig azért jutottak eszembe, mert pénteken az alig tízezres találati számmal rendelkező ideologize igét használtam tolmácsoláskor (mert a magyar szövegben a “megideologizálni” kifejezést használták). Nos, ez a szó nem igazán létezik angolul, helyesebb talán azt mondani helyette, hogy put an ideology around this, vagy valami hasonló. A baj az, hogy az -izálás feltűnésekor az ember hajlamos az -ize igét használni, aztán van, amikor nem igazán jön be a dolog. Ez most pont egy ilyen eset volt. Mi a megoldás? Az, ami mindig: think English! Az ember érzi, hogy mi létezik, mi nem. Rá kell hagyatkozni ezekre az érzésekre. Aztán otthon utánanézni.

This entry was posted in iGeek, iLingua, iWork. Bookmark the permalink.

Leave a comment